Kutasi Csaba ”Az ejtőernyőtől a szárnyas-siklóruháig” c. nagyszerű cikke nyomán nem tudom megállni, hogy a siklórepülés igazi kitalálójáról ne adjak közzé néhány sort.

A mai repülő csodák kitalálói ugyanis olyan szilárd alapokra építkezhettek, melyet az európai eszme teremtett meg. Ennek jeles képviselője Albrecht Ludwig Berblinger, akiről az aviatika legrangosabb díja is szól.

Berblinger (1770-1829), mint az „Ulmi szabó” került a figyelem középpontjába. Német szabó volt, feltaláló és a repülés úttörője. Szerény körülmények közé született, hetedik gyermekként. 13 éves korában, apja halála után árvaházba került. Ott kényszerítették a szabó szakma kitanulására annak ellenére, hogy órásmester szeretett volna lenni.
21 évesen szabómester, de megmaradt a mechanika iránti érdeklődése. Szabóipari tevékenysége mellett főleg feltalálóként ismerték. Ortopéd eszközöket készített, pl. 1808-ban olyan „lábgépet”, melyet amputálás után használtak. A műlábnak már csuklója is volt. [1]
Legismertebb találmánya a „Haengegleiter” mely a siklórepülést lehetővé tette. Éveken keresztül javítgatta repülő szerkezetét, miközben a baglyok repülését tanulmányozta. Az emberek kigúnyolták, a céhből szerették volna elbocsátani. De nem lehetett eltéríteni a repülés témájától. A repüléssel kapcsolatos elítélő kritika ebben a korban, de még később is, természetes volt, az ördöggel cimborálásnak tartották. Jellemző a fél évszázaddal későbbi általános vélekedésre egy 1858 évi híradás részlete: „…Ezen hajtófogantyus vagy hajtógarabonczás gépről eszünkbe jut, hogy fájdalom! hazánkban a gépészeti babona itt-ott még mélyen gyökerezik; azaz : olly gépekrőli való hiedelem, mellyek nem egyebek mint fertelmes kísértetei a gépészetnek, illyenek: az örökös önmozdonyok (perpetuum mobilék) és a repülő-gépek.” [2]
A würtenbergi király, Friedrich érdeklődést mutatott a szerkezet iránt, és 20 Lajos arannyal támogatta a fejlesztést. 1811 májusában három fia és a bajor koronaherceg társaságában látni szerette volna a szerkezetet. Annak alkalmasságát kellett volna igazolni. Berblinger eredetileg május 30.-án este startolt volna a „Sasbástyán” felépített faállványról. A vendégek azonban hiába várták a bemutatót. Berlinger az alkalmatlan időjárási körülményekre hivatkozva halasztott. Másnap ugyan újra jelentkezett, de a király már elutazott. Testvére Heinrich herceg és egyéb előkelőségek még jelen voltak. A repülés azonban nem sikerült, mert nem volt alkalmas termik, mely a szerkezetet felemelhette volna. Berblingert a kurjongató, nevetgélő tömeg is elbizonytalanította. Állítólag percekig állt az emelvényen alkalmas áramlásra várva, amikor egy csendőr meglökte, és Berblinger a Dunába zuhant. Arról nincs tudomásunk, hogy előzőleg volt-e sikeres kísérlete. [3] Ez a sikertelen kísérlet hivatásában és társadalmi szerepében is mély zuhanást jelentett. 58 évesen elhagyatva, szegényen halt meg.
1986-ban az első repülési kísérlet 175 éves jubileumára versenyt szerveztek azzal a céllal, hogy megállapíthassák, hogy a Duna vonatkozó szakaszán lehetséges-e a siklórepülés. Egy, az eredetihez hasonló modell a Dunába zuhant. De egy korszerű sárkányrepülő modellnek sikerült. Még ugyanabban az évben viszont egy ulmi hegyvonulatnál bebizonyították, hogy az eredeti Berblinger-féle gép mégis képes a repülésre. A gép másolata az ulmi városháza lépcsőházában látható.
Berthold Brecht is megemlékezik róla 1934-ben írt „Ulm 1592” c. balladájában, melyet Eörsi István magyarra fordított. Edgar Reitz 1978-ban megfilmesítette a témát, Tilo Prückner játszotta a főszerepet. Barbara Honigmann 1982-ben hangjátékot majd 1984-ben színdarabot írt a témából.
A Berblinger nevet egy díj is viseli, melyet a Német Repülési és Ürhajózási Társaság adományoz. Max Eyth pedig regényt írt belőle, „Der Schneider von Ulm”, címmel.

[1] Eyth, Max: der Schneider von Ulm, Falken Verlag, Berlin, 1935.
[2] Vasárnapi Újság, 1858, 32. szám, 380. old.
[3] A sikertelen kísérletről korabeli gúnyvers: ‘Ulmban bizony vala megesett – Hogy egy szabó repült, de leesett”

A bejegyzés szerzője: Tóth György, gépészmérnök, a ctg magánmúzeum üzemeltetője

A borítókép forrása: https://de.wikipedia.org/wiki/Albrecht_Ludwig_Berblinger