Josef Anger, 1823-ben született a bömországi Klösterle-ben. Lakatosinas Bécsben (Bernd), majd Helbig und Müller (később Löser) nyomdájában dolgozik.
1850-ben feleségével Amerikába emigrálnak. Hoe & Co. nyomdagépgyártónál dolgozik, majd véletlenül kerül a Singer Co.-hoz.
Singernél több, később nagynevű varrógépes szakemberrel (Georg Neidlinger és Joseph Wertheim) dolgozik együtt. (Mag. Christian Benesch: Josef Anger & Söhne – ein Industriebetrieb in Hernals, Diplomstudium Geschichte an der Universität Wien, Compass-Verlag)
1860 táján, még talán Singernél fejleszti ki saját varrógépét, melynél csak a részletekben jelentkezik új elem. 1860-tól kis varrógépgyártó üzeme van New York-ban.(Peter Wilhelm: Alte Nähmaschinen, Dudenstadt, 2002, Verlag Mecke, 184. old.) Szabadalmi bejelentése Joseph Prestele társsal 1864, augusztus 23-án kelt (US43890). (Denate Documents 211 kötet, Report of the Commissioner of patents No.43890, és Google Patents)
New York-i tevékenységéről nincs kézzelfogható nyom. Szabadalma a már létező varrógép kapcsán nem annyira mechanikai változtatásokra, mint inkább a tapasztalt hibák kijavítására vonatkozott. Elsősorban a mechanizmus erős zaját igyekezett csökkenteni.
1865, október 9-én kap a Monarchiában is privilégiumot, melyet többszöri hosszabbítás után 1873-ban törölnek. Ausztriában 1872-ben varrógépen feltüntetett cégjelző táblára kér védjegyoltalmat. (Wiener Zeitung 1872 szeptember 17, Amtsblatt melléklet) A táblán jobbra tekintő szakállas férfifej szerepel körben felirattal: Josef Anger aus New York. Schutzmarke der patentirten Nähmaschine. A férfifej Anger portréja.
Ezt a plakettet viszont egy korábbi, Howe-hoz nagyon hasonló is megelőzte, melyet feltehetően Amerikában alkalmazott először. Ebben a szakáll nélküli, fiatalabbnak tűnő fej balra tekint. Szövege: J.Anger Jr. – From New-York Maker of this Sewing Machine.
1865-ben visszatér Bécsbe. Egyes források szerint gépeit is magával hozza (Benesxh). 1866-ban Maschinenfabrik Anger und Müller néven a Bécs melletti Hernals-ban céget alapít. (Wilhelm) Hirdetéseiben kihangsúlyozza: „korábbiakban New York, most Wien”. A cégnév Müller kiválása után: Maschinenfabrik Anger.
1881-ben fiai (Joseph, Franz, Alois) beléptével a cégnév Maschinenfabrik und Eisengießerei Josef Anger & Söhne (Hernals, Hauptstraße 124). Joseph Anger1882-ben halt meg. Amerikai állampolgárként temetik el. Híres az „Angeralapítvány”, mely a szegény helybeli iskolások segítésére jött létre. A munkásokat lakásokkal támogatta. Bécsben utcát neveztek el róla.
1885-ben 200 fővel gyártottak varrógépet (Wilhelm). A századfordulót követően a varrógépgyártás visszaesett és a nyomdagépek léptek előtérbe. 1914-ben a Josef Anger & Söhne in Wien cég a bécsi Technisches Musem-nak ajándékoz egy Anger-féle gépet annak emlékére, hogy Anger 1852-ben (?) New-Yorkban azt feltalálta. A gép leltári száma: 12914. (Informació: Technisches Museum Wien, Herr. Hubert Weitensfelder).
A cég 1941-ig folyamatosan családi tulajdonban volt, amikor eladták. Az új tulajdonos Alfred von Radio-Radiis. A tradicionális cégnevet továbbra is megtartották. A vállalatot a cégjegyzékből 1960-ban törölték.
A felsorolt tényekből sok olyan következtetés vonható le melyek, ha nem is teljesen objektívek, de a körülmények nagy valószínűséggel igazolják.
A cég fő tevékenysége az általános gépgyártás és az öntés volt. Így klasszikus értelemben nem tekinthető varrógépgyárgyárnak, még ha gyártott is varrógépet. A domináns termékei inkább a nyomdaipar gépek voltak, hiszen Anger ezt tanulta és ezt gyakorolta hosszú időn keresztül.
A varrógép egy közjáték volt, mely a maga idejében divatos volt. Jól lehetett a gyártásával keresni, de csak tömeggyártási háttérrel. Anger innovatív természetű volt, kellett neki a belső fejlesztés, és a nyomdagépekhez értve ez a terület kedvesebb volt számára. Ezt a beállítottságot a környezetére is át tudta vinni. Varrógépei viszont, különösen azok, melyekben önálló fejlesztések is voltak, ma különleges daraboknak számítanak.
Első értékesített gépei vélhetően nem Amerikában születhettek. Saját adata szerint 1852-ben készült első gépe, de ennek igazolása csak a szabadalom kiadási évére tehető, mely 1864-ben történt. 1865-ben viszont már Bécsben van. Inkább a kifejlesztett prototípust hozhatta csak magával. A plakettek körüli eltérések (balra néz, jobbra néz, szakállal, anélkül, német szöveg, angol szöveg) bizonytalanságot jeleznek, mely az országváltásból nyilvánvalóan következhet.
A Hernals-i gyár öntödéjében nagy mennyiségben gyártott varrógép állványokat mások számára, ha kellett bármilyen fantázianévvel felcicomázva azokat. Az öntödei kapacitását ezzel jól ki tudta használni. Hirdetései Ausztriában inkább erről szólnak, mint magáról a varrógépről.
Az amerikai hátteret mindenkor kihasználta, szinte azt a látszatot keltve, mintha gépei a tengerentúlon készülnének. A „J. Anger aus New York” jelzésű varrógépek amerikainak tűnnek, de nem azok, mert párhuzamosan az idézett felirattal a Howe-hez hasonló cégjelző plakettet (eredeti Howe gépen az idézett réztáblát Howe arcmásával 1867-ben vezették be) használ. Ez az 1872-ben védjegyeztett plakett megtévesztésre kiválóan alkalmas, mivel időközben kapcsolata megszűnt Amerikával és Hermals-ban van gyára. A plakettet nem csak saját konstrukcióinál alkalmazta, hanem az általa gyártott Howe varrógép másolatoknál is. Üzleti kapcsolataiban konzekvensen „J. Anger New York-ból” nevet használ, mely igaz, de máig megtévesztő. Amerikainak tarthatta magát, mert még a gyászjelentésén is feltüntették, hogy amerikai állampolgár.
Varrógépet nem hirdetett sokat, 1875 körül a Deutsche Music-Zeitung-ban jelentetett meg néhányat (Deutsche Music-Zeitung 1875, 44 szám).
Később a századforduló után az Oesterreichische Nähmaschinen Zeitung-ban hirdet (Oesterreichische Nähmaschinen-Zeitung 1905, augusztus 30, Anger I, III, IV.), de elsősorban varrógépállványokat. Magyarországon indirekt hirdetéseivel találkozhatunk, neves kereskedők kínálatában szerepel. (Üstökös 1870, 104 old. D.Weisz (Pest), hirdetése; Laibacher Tagblatt 1874 dec.19, F. Detter hirdetésében Anger II és III; Ellenör 1877 március, Schott Testvérek hirdetése; Magyar Polgár, 1875-2, Staibl Jenő (Kolozsvár).
A céget Magyarországon is képviselték. Egyik képviseleti lerakata Szentesen volt Felsenburg Benedek órásnál, aki műhelyét 1871-ben alapította. Varrógéppel 1875-től foglalkozott (Szentesi Lap, 1879, 47. szám, hirdetés.). Ohm és Groszman is értékesített Anger varrógépet.
Részletes termékismertetőt eddig nem sikerült találni. Hirdetések szabóipari, nyerges és zsákvarró gépeket jeleznek Anger I, Angler II, Anger III, és Anger IV típusokban. A római számos típusok saját fejlesztések lehettek, de hogy melyik elnevezés mit takar, azt nem tudjuk. Felmerülhet az is, hogy méretet jeleznek a számok. Schlesinger 1878-as hirdetésében a szabóipari gépet legnagyobb Anglernek titulálja.
Howe gépeket eredeti kivitelben is gyártott: Howe A, Howe B, Howe C típusokban. Megkülönböztető jegyek a réztábla és a pedál, melybe Howe MS (Howe Machine System) felirat került.
Mennyit gyárthatott? Az általa preferált nehézgépekből évi ezer darab fogyhatott. A felfejlődőben lévő gyár kapacitásával ez a szám összemérhető, így a századfordulóig a gyártott darabszám a nem haladhatta meg a 30.000-et. Egy budapesti kereskedő, Fried Fülöp ellen 1875-ben elrendelt végrehajtás során 3 db. Anger varrógépet is lefoglaltak (4532, 4953, 5227 sorozatszámmal). A becsérték (50 Ft) alapján új gépek lehettek. Ez a szám is alátámasztja az említett nagyságrendet. A mennyiséget illetően még egy gondolatmenet:
A Buchdrucker-Zeitung, 1887, június 23, 25. szám, 262 oldalon foglalkozik Angerrel. Leírja, hogy 1872-1887 között a nemzetközi szinten is nagysikerű és több kiállításon bemutatott gyorssajtó gépükből ezer készült. A gyár létszáma pedig 200 fő. Nem tudjuk, hogy a nyomdagépek gyártása hány főt kötött le, de a létszám felét biztosan. 100 fővel pedig tömeggyártó technológiával is csak 2-3000 szokványos háztartási varrógép készülhetett évente. Itt pedig többnyire nehézgépekről (szabóipari, bőrös, nyerges) volt szó. Ha 1875-ben 5000 körüli gyártási számok forogtak (évi 500 db), akkor a századfordulóra az adott létszámmal, a technológia fejlődését is figyelembe véve nem valószínű, hogy túllépték volna a 30.000 legyártott varrógépet.
Gyűjtői körökben elsősorban Howe rendszerű gépéről tudunk. Más rendszerű Anger (gyaníthatóan Anger saját modellje) gépre a nyomok a bécsi Technisches Museum állományára vezettek. A feltételezést megerősítette a múzeum, valóban rendelkeznek Anger New York géppel, melyet 1914-ban kaptak magától a cégtől. (2022.11.17-i email Hubert Weitensfelder, Technisches Museum Wien. A gép leltári száma: 12914)
Az ismert Anger plakettek felirata többnyire angolnyelvű: „J.Anger Jr. From New York – Maker of this Sewing Machine.” A Monarchiában engedélyezett védjegynek pedig a következőnek kellett volna tartalmaznia: „Joseph Anger aus New York – Schutzmarke der patentirten Nähmaschine.” A teljesség érdekében álljon itt az eredeti Howe plakett felirata is: „Elias Howe Jr – Inventor & Maker – New York U.S.A.”
Kevés Anger varrógép maradt fenn, ezért érdemes tételesen foglalkozni velük:
- 145.647 gyári szám. Bőripari, görgőstalpas (Rollfusz) komplett varrógép, Howe rendszer. Található: Lendva (Szlovénia), helytörténeti gyűjtemény. Plakett: angolnyelvű (Eredeti Howe-ként -átcimkézés esetén- azonosítva Bridgeport, 1870 évi gyártás lenne).
- 115.489 (4596) gyári szám. Bőripari, görgőstalpas (Rollfusz) komplett varrógép, Howe rendszer. Található: internet. Plakett: angolnyelvű. (https://www.hobbyschneiderin24.net/forums/topic/165657-nachbau-oder-kopie-einer-howe-n%C3%A4hmaschine/)
- 127.318 (lehet 12.617 vagy 12.318 is) gyári szám. Bőripari, nagy gépfej. Grover & Baker öntvényforma, vezérlőexcenterek nélküli. Gépfejen „J. Anger jr. New York” felöntés. Elöl az alaplapon a hiányzó plakett helye egyértelmű. Található: Gábor Péter (Jófogás). Nem Howe rendszer!
- Szám nélkül. Technisches Museum Wien, lelt. szám: 12914, Gépfejen festve: „J Anger.a: New-Work”, alaplapon felfestve: amerikai zászlók madárral (sas lehet). Németnyelvű cégjelző táblával, melyen szakállas Anger jobbra néz. Eredete ismeretlen, lehet eredeti amerikai gyártás, de ennek a németnyelvű plakett szöveg ellentmond.
Mindig izgalmasak azok a gépek, melyek nem tömeggyártó műhelyekben készültek és így értelemszerűen kevés maradt meg belőlük. Ilyenek az Anger varrógépek is. Sajnos kézközelbe egyik se került, de a rendelkezésre álló adatokból érezhető, hogy a kor szokásos utánépített gépeiről van szó. A gyártó a maga eszközeivel megpróbálta erőfeszítéseinek eredményeit hiteles amerikai csúcsteljesítménynek beállítani, melynek során sajnos sok jellemző (feliratok, plakettek) félrecsúszott. Érdemes azért figyelmet fordítani az esetleg még előkerülő ép vagy romos darabokra, mert az ellentmondások egy részét feloldhatná. Végül szeretnék köszönetet mondani a bécsi Technisches Museum munkatársának Hubert Weitensfelder úrnak a gyors és segítő információinak. Ugyancsak köszönettel tartozom Péli Ferenc gyűjtőtársamnak, aki az utolsó képen látható gépre felhívta figyelmemet.
