A szövet kialakításának a célja kezdetben az emberi testre egy új járulékos „bőr” kialakítása a hideg elleni védelemre. Fontos volt, hogy a testhez jól illeszthető, formázható és erős legyen.
E cél megvalósítására kezdetben bőrökből, majd a természetben levő hajlékony szálakból (pamut, gyapjú, len, kender és selyem) lineáris termékeket (fonalakat) készítettek, amelyeket két csoportra osztva (lánc, vetülék), egymásra merőlegesen elrendezve kereszteződéssel lapszerű terméket (szövetet) állítottak elő.
Az évenkénti textilszál-felhasználás napjaink-ban meghaladja a 100 Mt-t, a növekedés 2–3%/év, aminek kb. 88%-át fonal (font, filament, kábel) formában (szövés, kötés, fektetés, fonatolás), míg kb. 12%-át nemszőtt technológiával (közvetlenül a szálak síkszerű elrendezésével, rögzítésével) dolgozzák fel.
Folytatás a cikkben.
Szerzők: Szabó Rudolf, Szabó Lóránt
