Rejtő Sándor születésénének 170. évfordulója alkalmából szervezett emléknapra három poszter készült, mely Rejtő Sándor életét, tudományos munkásságát és a korabeli életet mutatta be. A következő összefoglaló a poszterek tartalmát kívánja bemutatni.

Az összefoglaló szerzői: Víg András, Némethné dr. Erdődi Katalin, Tóth György, Szabó Rudolf

Ifjúság, iskolák

Rejtő Sándor 1853-ban született Kassán. Édesapja kassai és eperjesi szövőgyárakban dolgozott, mint üzemvezető. Fia tőle nyerte a textiliparra vonatkozó első ismereteit, melyek igen nagy érdeklődést keltettek benne nem csak a textil, hanem általánosságban az ipari termelés iránt.

Ekkor Kassa még kis város. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában, így ír a városról: „Népessége a legújabb katonai összeírás szerint 13,034 lélek. Foglalatosságuk kis részben föld és szőlőművelés, nagyobb részben kézműi és gyári ipar, és kereskedés.”

Az újszülött Rejtő Sándor érkezéséről az érdekelteket csak a hagyományos módon, levélben lehetett értesíteni, amit postakocsival juttatták el a címzettekhez. A 18. században még gyors postakocsikat is használtak híradásra.

Mialatt Rejtő Sándor elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait folytatta Kassán illetve Eperjesen, a városi fejlődésnek indult. Kassán 1860. augusztus 14-én nyílt meg a magyar királyi államvasútak Budapest-Miskolc-Kassa fővonala. Ezzel felgyorsult a vasúti közlekedés a fővárosba.

1872-ben érettségizett, majd Pestre utazott és beiratkozott az 1871-ben  megalakult Királyi József Műegyetem-re. A világon az első műszaki felsőoktatási intézmény volt, amely a nevében az egyetem szót viselte. Az 1871-ben felállított intézményben ekkor három szakosztály (kar), az egyetemes, a mérnöki és a gépészmérnöki volt. A Nagel-házat ideiglenesen bérelték ki a Műegyetem intézményének 1872-ben. [Forrás: Pesti Hírlap Naptára, 1923-ban]

1877 novemberében, az akkor átalakult Királyi József Műegyetemen átvehette az 1. számú, műegyetemi oklevelet. Ez volt az elsőként kiadott gépészmérnöki oklevél.

Még az egyetem befejezésének évben, 1877-ben, külföldi tanulmányútra küldte az ipar-, és kereskedelemügyi miniszter a textilipar gyakorlati tanulmányozása céljából. Három évig külföldi egyetemek, üzemek, iparigazgatási intézmények látogatásával bővítette műszaki ismereteit. Dolgozott Ausztriában, Svájcban, Belgiumban és Franciaországban, illetve megszemlélt textilipari gyárakat Angliában. Tanfolyamokat hallgatott a bietzi és a lyoni szövőipari szakiskolákban.

Mialatt Rejtő Sándor Műegyetemi tanulmányait végezte, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött Budapest 1873. november 17-én. Így Budapest a Magyar Királyság fővárosává vált. Az egyesítést követően Budapest városa jelentős gazdasági, kulturális és politikai központként rohamos fejlődésnek indult.

Mikor átvehette oklevelét már elkészült a Margit-híd (1876. április 30.) és ünnepélyesen felavatták a budapesti Sugárutat, a mai Andrássy utat, illetve átadták az Gustave Eiffel tervezte Nyugati pályaudvart (1877. október 28.).

Felépültek a városképet meghatározó legfontosabb épületek. A Magyar Királyi Operaház (ma Magyar Állami Operaház) ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én I. Ferenc József magyar király jelenlétében került sor. Hét évvel később, 1884. augusztus 16-án a Keleti pályaudvart is átadták.

1882-től Baross Gábor kereskedelmi miniszter ipari felügyelőként alkalmazta. Kollégáival megszervezte az ipari üzemek ellenőrzését, és kidolgozta az iparfejlesztés rendszerét és módozatait. Ebben a hivatalában alkalma nyílt elméleti és gyakorlati ismereteit érvényesíteni: posztógyárak, pamutszövőgyár, kötőgyárak, lenfonógyárak és textilipari műhelyek berendezésében és fejlesztésében vett részt. Emellett ő maga igazgatta a késmárki szövő- és a kassai kötő-szakiskolát. [Forrás: AVI 2022/4]

A Műegyetem otthona 1882-tól, a Múzeum körúti egyetemépület. Ezen az ideiglenes helyszínen működött a Műegyetem tíz éven át, innen előbb a Kiskörútra, az Astoriához, az ottani egyetemi épületekbe, majd 1909-re végleges helyére, Budára költözött. 

Az egyetemi diploma megszerzését követő 3 éves külföldi tanulmányútját követően iparfelügyelőként alkalmazta a földművelés-, ipar-, s kereskedelmi minisztérium. Erről Rejtő így írt: mely állást jelenleg is viselem. Itt alkalmam nyílt elméleti s gyakorlati tanulmányaimat érvényesíteni, a mennyiben eddig már 4 posztógyár, 1 pamutszövőgyár, 2 kötőgyár, 4 lenf. sz. gyár s számos műhely berendezésénél s javításánál vettem részt s mert iparosaink és gyárosaink minden fontosabb ügyben szaktanácsért fordulnak hozzám, s végre mert a késmárki szövő és kassai kötő- szakiskolák főigazgatásom alatt állnak.”

Rejtő 1886. január 13-tól a textilipari technológia magántanára a Királyi József Műegyetemen. 1888-ban a vezető oktatóként a Mechanikai Technológia tanszék helyettesítő tanára.

Rejtő Sándor 1889 májusától nyilvános, rendkívüli magántanár, 1890-től pedig, mint műegyetemi rendes tanár, a mechanikai technológia tantárgyat oktatta. 1890-től egészen 1924-ig ő vezette a Mechanikai Technológiai Tanszéket, amikoris nyugdíjba vonult. 1901-től három tanéven át a Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki szakosztályának (karának) dékánja.

Az 1909/10-es tanévet a Műegyetem már Lágymányoson kezdte. Rejtő Sándor 1920-1921 között az Egyetem rektoraként sokszor megfordult a központi épületben. 

Tudományos munkássága

Rejtő Sándor nemzetközi mércével mérve is kiemelkedőt alkotott az anyagtechnológiai szakmák (textilipar, papíripar, fa-, és fémipar) és anyagvizsgálat területén. Az általános szempontok szerinti technológiaszemlélet kialakítója, a technológiák elemzésének XX. századi korszerű alapjait rakta le.

Elmélyedt anyaggyűjtést és kutatást végzett a fém-, fa-, textil-, papír-, és malomipari technológiák területén. A modern technológiai szemlélet kialakítása az ő nevéhez fűződik, a technológiák tudományos törvényszerűségeinek elméleti és vizsgálati alapjait Ő rakta le, már a XIX. században. Az anyagszerkezet és az anyagtulajdonságok, valamint a feldolgozási paraméterek (technológiai műveletek lényeges adatai) közötti összefüggéseket tudományos módszerekkel határozta meg. Megteremtette a technológiák kezelésének tudományos alapjait.

Munkássága során kidolgozta a mechanikai technológiák alapelveit. Rejtő teljesen önálló elméleti és kísérleti kutatásai alapján újszerű törvényszerűségeket állított fel a technológiai műveletek lényeges adatai és az általa alkotott anyagjellemzők között. Első tanulmányát 1887-ben „ A szövetek tartósságának megállapítása” címen adta közre. Ezt 1891-ben „ A papiros tartósságának megállapítása” majd 1893-ban „Utasítások magánosok részére papírvizsgálatok végzésére” című mű követte.

Első tanulmányát „ A szövetek tartósságának megállapítása” címen adta közre. Ezt 1891-ben „ A papiros tartósságának megállapítása” majd 1893-ban „Utasítások magánosok részére papírvizsgálatok végzésére” című mű követte.

Oktatói és tudományos kutatói munkáján kívül tevékenyen vett részt a magyar műszaki társadalom közéleti munkájában. Megalapította a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületét és a Magyar Textiltechnológusok Egyesületét. Megindította a Fonó-Szövő-Ipar című szaklapot.

1897-ben a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének egyik megalapítója. 1914-ben az egyesület új elnöke, Rejtő Sándor kezdeményezésére elindítják az Anyagvizsgálók Közlönye című folyóiratot.

Rejtő Sándor 1912-ben a Magyar Anyagvizsgáló Egyesület képviseletében New York-ban a Nemzetközi Anyagvizsgálók Kongresszusán vett részt, mint tiszteletbeli elnök. A közlekedés fejlődése lehetővé tette, hogy Budapestről Hamburgba vonattal és onnan az óceánt áthajózva elutazzon New York-ba. Budapesten a pályaudvarra még valószínű fiákerrel ment ki, de Hamburgban a pályaudvarról a kikötőbe már talált benzin meghajtású taxit.

Az ötödik sugárút és a 23. utca találkozásánál áll az egyedi alakja miatt világhírű Flatiron Building (Vasalóház) New York City egyik legszeretettebb épülete, ikonikus sziluettje a City egyik jelképe. Az épület az 1902-es átadás óta kereskedelmi célú épületként üzemelt. A háromszögletű telekre épült felhőkarcoló kedvelt turistalátványosság, emellett irodák, köztük több könyvkiadó otthona.  [https://iranynewyork.hu/kozep-manhattan-latnivaloi/flatiron-building/]

A transzatlanti hajóút az időjárástól függően 7-10 napig tartott. Pl. a Hamburg-America Line (HAPAG) német hajótársaság egyik hajójával utazhatott. Az Óceánjárók villanyvilágítással és minden kényelemmel felszerelt hajók voltak.

Akadémiai, közéleti tevékenysége

A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdhette meg tényleges működését Budapesten, miután az 1825-ös országgyűlésen Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel annak létrehozására, és a felajánláshoz más főnemesek is csatlakoztak.

A mai Magyar Tudományos Akadémia (MTA) III. osztályának Rejtő Sándor 1912-től levelező tagja, majd 1923-tól rendes tagja volt. Az 1913. november 17-én tartott akadémiai székfoglalójának címe: A maradó, vagyis az ideigtartó s a maradandó alakváltozások mechanikájának alaptételei és alkalmazásuk. Ugyanebben az évben a Nemzetközi Anyagvizsgálati Szövetség (International Association for Testing Materials) az 1912-es New York-i kongresszusán tiszteletbeli elnökké választotta.

1913. a Nemzetközi Anyagvizsgálati Szövetség (International Association for Testing Materials) az 1912-es New York-i kongresszusán tiszteletbeli elnökké választotta.

Rejtő Sándor fő művei:

• A szövetek tartósságának megállapítása (Bp., 1887)
• A szövetek tartósságának megállapítása (Bp., 1887)
• A papiros tartósságának megállapítása (Bp., 1891)
• A fémek kimerülése (Magyar Mérnök és Építész Egyesület Közlönye.1910)
• Az elméleti mechanikai technológia alapelvei 4 kötetes sorozat (I – IV., Bp., 1915 – 23)
• EinigePrinzipien der theoretischen MechanischenTechnologie der Metalle (Berlin, 1927)

Az elméleti mechanikai technológia alapelvei sorozat I. kötete a belső erőknek a szilárd anyagok mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatását, és a halmazállapotváltozással járó alakításokat, majd a legfontosabb fémeket és ötvözeteket tárgyalja (oldás, oldhatóság, oldatok állapotábrái …).  Összefoglalja a fémek alakítási technológiáit, fókuszálva a különböző hőkezelési eljárásokra. Fő erőssége munkájának, hogy a technológiához kapcsolódó fogalmakat megalkotja. Rejtő 1897-től foglalkozott a maradó alakváltozások mechanikájával, melynek elméleti alapjait és tudományos bázisát csak az 1900-1910-es években dolgozták ki. Rejtő úttörő munkájával tehát mintegy két évtizeddel megelőzte korát.

A sorozat II. kötetében Rejtő a külső erőknek a szilárd anyagok mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatásán kívül azokkal az átalakításokkal is foglalkozik, amelyek halmazállapot megváltoztatása nélkül  elvégezhetők (mechanikai hatások pl. kovácsolás, sajtolás, hengerlés, hajlítás, csavarás). A külső erők hatása a szilárd anyagok szerkezetére (A szilárd anyagok mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatással, elsősorban a maradó alakváltozások mechanikájával, és a fémek alakításával, nyújtás és forgácsolás témakörökkel foglalkozik).

A sorozat III. kötetének előszavában írja Rejtő Sándor: „E harmadik kötetet a legnehezebb viszonyok között készítettem el, ……..a tél folyamán, amidőn a fütőanyag hiánya miatt a műegyetemen egyetlen fűtött szoba sem állott rendelkezésemre.” (a kommün idején, illetve a tél folyamán).”
„E kötetet is azzal a reménységgel bocsátom szaktársaim rendelkezésére, hogy megírásával a technikai tudományoknak s így az iparnak is jó és hasznos szolgálatot tettem.” A kötetben ismerteti a fa szerkezetét, fejlődését, az ipari fák jellemző sajátosságait, a fák fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint a fák alakításának, megmunkálásának technológiai alapjait foglalja össze, külön tárgyalva a belső-, és külső erők hatását. Bemutatja a famegmunkálás technológiai lépéseit, az egyes megmunkáló gépeket. Külön fejezetekben mutatja be a papirosgyártás folyamatát, gépeit és a papirosvizsgálat módszereit, a papiros „jóságának” meghatározását.

A Szálasanyagok technológiája az első egyetemes magyar textil szakkönyv, mely a megjelenéséig elérhető teljes külföldi, főleg német és francia szakirodalom felhasználásával foglalta össze a szálasanyagokra és azok felhasználására vonatkozó alapvető és korszerű ismereteket.

Teljes keresztmetszetet ad a textilipari szálasanyagokról, tulajdonságaikról, a szálasanyagok fonási eljárásairól, az egyes műveletekről, valamint a technológiai paraméterek kimeneti végtermék jellemzőire, tulajdonságaira gyakorolt hatásairól. A különböző fonalgyártó és fonalfeldolgozó (elsősorban szövési technológiákat) rendszerezi és betekintést ad a szövetek nemesítési (kikészítési) eljárásaiba. A termékek mechanikai tulajdonságainak, tartósságának és egyéb mechanikai tulajdonságainak vizsgálati módszerein kívül alapvető gazdasági ismeretekre, szempontokra is kitér a könyv. [A textilipari technológia, 1923.  Németh József könyvkereskedő]

Textiltechnológiáról írt könyve több évtizeden át a textilipari mérnökök bibliája volt, csak a szintetikus szálasanyagok általános elterjedése hozott jelentős változásokat a textiltechnológia és a textilgépek terén.

Önálló elméleti és kísérleti kutatásai alapján újszerű összefüggéseket állapított meg a technológiai műveletek lényeges adatai és az általa alkotott anyagjellemzők között, ezzel nemzetközi tekintélyt szerezve magának és a magyar műszaki társadalomnak.

Rejtő Sándor, az anyagvizsgálat élenjáró fejlesztője

Elsőként mutatott rá, hogy a fémes anyagok tulajdonságai az anyagszerkezetüktől függenek. A fémes anyagok szerkezetének vizsgálatára már tanári pályájának elején kidolgozta, és a bécsi Reichter céggel elkészíttette a Rejtő-féle fémmikroszkópot. 1896-ban ezzel az év legjelentősebb tanulmányáért járó Hollán-díjat nyerte el. A Rejtő-féle mikroszkópok több évtizeden át szolgálták a hazai és külföldi intézmények fémvizsgálatát és ezzel Rejtő nemcsak a metallográfia hazai megteremtője, hanem ennek a tudományágnak a nemzetközi élenjárója lett. Nagyságát igazolja az a tény, hogy a molekuláris elméletet nem számítva a metallográfiai, hőkezelési és öntészeti ismeretei még 20-25 évig korszerűek voltak. Ez a technika robbanásszerű fejlődése idején nem kis szó! [Műszaki nagyjaink 5.kötet]

A fémes anyagok vizsgálatának céljából Csonka János segítségével maga tervezte és készítette a vizsgálati berendezéseket. A szakítógép és a nyomógép volt a két legfontosabb eszköz, melyeket felhasznált a fémek anyagvizsgálatához. Ezek a kísérletek nemcsak világszinten voltak kiemelkedők, hanem a magyar fémipar felemelkedését is segítették. [Műszaki nagyjaink]

A hazai anyagi erőforrások szűkössége miatt a tanszék és a laboratórium felszerelését saját ötletei szerint maga tervezte és az egyes vizsgálóberendezéseket Csonka János műhelyvezető gyakorlati tapasztalatait és segítségét felhasználva együtt készítették. Így született a Rejtő-féle szövet- és papírszakító-gép, valamint az elemiszál szakító-műszer, a fémmikroszkóp és a nyomógép.

Rejtő a textíliákat a szívós anyagok közé sorolta. A fonalak valamint elemi szálak használhatóságának jellemzésére bevezette a szívósági munka fogalmát, és ezt jósági értéknek nevezte. Ennek mérésére még nem volt műszer, ezért Rejtő készített egy műszert, melyen az elemi szálak munkabírását tudta mérni káros súrlódások és tömeghatások nélkül.

Kitüntetések, elismerések, amivel a hazai hivatalos fórumok elismerték munkásságát:

• 1896-ban a vaskorona rend III. osztályú lovagja.
• 1903 Széll Kálmán miniszterelnök vezette tanács udvari tanácsos címet adományozott Rejtő Sándornak.
• 1897 a Magyar Mérnök és Építészegylet (MMÉE) a Hollán-díjjal,
• 1916-ban egyesületi aranyéremmel ismerte el munkásságát.
• Az MTA részéről  Rákosi Jenő díjat kapott.
• 1927-ben II. osztályú magyar érdemkeresztet kapott (50 éves gépészmérnöki jubileuma alkalmából).
• 1927-ben a műegyetemi oklevél átvételének 50 éves jubileumi ünnepélyén leplezték le Rejtő Sándor mellszobrát.

„Az 1. számú, műegyetemi, gépészmérnöki oklevél átvételének 50. évfordulóján nyilvános, jubiláns ünnepélyt rendeztek a Magyar Királyi József Műegyetem Mechanikai Technológiai Intézetének előcsarnokában Rejtő Sándor, udvari tanácsos, nyugalmazott műegyetemi nyilvános rendes tanár tiszteletére, 1927. november 12-én szombaton, déli 1 órakor. A hálás tanítványok nevében Misángyi Vilmos mondott ünnepi beszédet, és leleplezte Rejtő Sándor mellszobrát, Ferdinándy Gejza, a Műegyetemi Segélyegylet elnöke, pedig bejelentette a Rejtő Sándor alapítvány létesítését.” [Forrás: Anyagvizsgálók lapja 2022/4, A Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete (MAE) elnökei (69-83) ISSN: 1215-8410]

Rejtő korabeli élet

Hírközlő-  és munkaeszközök, amiket Rejtő Sándor használhatott

Rejtő Sándor munkája során, már használhatta a távírót, amelyre Morse 1847-ben kapott szabadalmat. [Wikipedia Samuel Morse]

Az 1912-es New Yorki útján (az Anyagvizsgálók Nemzetközi Kongresszusán vett részt, mint a Kongresszus egyik tiszteletbeli elnöke)  már készülhettek fényképek. A celluloid film 1887-es, majd az első, George Eastman Kodak által kifejezetten amatőr- és hobbifotósok számára készített gép 1888-as piacra dobásával, illetve az előhívólaborok megjelenésével sokak számára elérhetővé vált a fotózás.

Felgyorsult a kommunikáció. Megjelent a telefon. Rejtő Sándor, a fiatal gépészmérnök, munkáját a következő 40 évben a mindennapi életet nagymértékben átalakító, technikai változások között végezte.

Magyarországon az első telefonhálózat 1881. május elsején nyílt meg Budapesten a Fürdő (a mai József Attila) utca 10. szám alatt. Az első nyilvános telefonállomásokat Budapesten 1884-ben állították fel. Az 1800-s évek végére és az 1900-as évek elejére a telefonálás mindennapos gyakorlattá vált. [Telefónia]

Az 1912-es New Yorki kiküldetéséről készült beszámolója már valószínűleg írógépen készült. Az 1900-as évek elején az írógépek használata mindennapossá vált. A gyakorlatban is használható kereskedelmi forgalomba hozható írógépet Christopher Sholesnak alkotta meg és 1868-ban szabadalmaztatta. Találmányát 1873-ban eladta a Remington cégnek. A Remington Standard 2 modell írógép 1878-ban kereskedelmi siker lett, az ábrán az 1908-ban forgalmazott Remington 10 modell látható.

A sok változás mellett volt egy terület, ami Rejtő Sándor számára az állandóságot jelentette.

Ez a gépészmérnöki munka elvégzéséhez elengedhetetlen rajzok és számítások elkészítésének a módja. Azokban az időkben a gépészmérnökök főként kézzel végezték a számítási műveleteket. A bonyolultabb problémák megoldásához gyakran analitikus és grafikus módszereket alkalmaztak, ami kézi számításokat, közelítéseket és grafikonokat jelentett.

Egyszerűbb számítási műveletek elvégzésére mechanikus számológépeket illetve logarlécet használhattak. Az ábrán az 1873-as évektől elérhető az alapműveletek elvégzésére alkalmas mechanikus számológép és egy J[oseph] Long – gauging slide rule logarléc, (1885-1936) látható. Elmondható, hogy Rejtő Sándor élete a legnagyobb mértékben a mérnöki munkavégzés módjában különbözik a 21 században a digitális kor nyújtotta lehetőségeket alkalmazó mérnökök és kutató oktatók életétől.

Az Odhner-aritmométer egy nagyon sikeres mechanikus számológép volt, amelyet 1873-ban Oroszországban talált fel W. T. Odhner, egy svéd bevándorló. 1892-től a 20. század közepéig független vállalatokat hoztak létre világszerte az Odhner-klónok gyártására. A mechanikus számológépek egyik legsikeresebb típusa volt.

Mivel utazhatott akkoriban Rejtő Sándor? A korabeli  budapesti közlekedés

Budapest nagyon sok közlekedési eszköz bevezetésében élen járt (villamos, földalatti, fogaskerekű, sikló), de az autóbusz- és az autótaxi-közlekedés bevezetésére csak 20 évvel Karl Benz benzinmotoros gépkocsijának szabadalma (1886. január 29.) után került sor.

Megépült az európai kontinens első földalatti vasútja Budapesten, (az első metró a világon a londoni volt.) A földalatti vasutat 1896. május 2-án, szombat délután nyitották meg. 1896. május 8-án Ferenc József is meglátogatta a földalatti vasutat, ekkor kapta a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. (FJFVV) nevet [Legát T.].

A villamosvonalak száma is jelentősen megnövekedett. 1910-ben már több mint 40 villamosvonala volt a fővárosnak, ezért 1910. novemberében bevezetésre került a villamosvonalak számozása [Pesti Hírlap]. Az ábrán a Budapest-Budafoki Helyiérdekű Vasút (BBVV) Szerelvénye a Gellért téren. 1899. szeptember 20-án indult meg a HÉV-közlekedés Budapest-Szent Gellért tér és Budafok között. Akár ezzel vagy hasonlóval utazhatott Rejtő Sándor is.

A kerékpár, mint lehetőség: Budapest közlekedését színesítette az 1890-es években az utcáin megjelenő kerékpár.  Budapesten a „postaszolgák” 1896-ban velocipéddel közlekedtek (ld. a. ábra), majd a századforduló után a tricikli is megjelent.

Új hidak segítették a közlekedést: A Budapesten belüli közlekedést segítette a Lánchíd és a Margit híd valamint a többi híd megépítése: Vasúti összekötő híd (1877. október 23), Szabadság híd, eredeti neve Ferenc József híd (1896. október 4.) és Erzsébet híd (1903. október 16). megépülése.

Kultúra, szórakozás Budapesten Rejtő Sándor korában

Rejtő Sándor, ha munkája engedte és kikapcsolódásra vágyott, a századfordulóra világvárossá fejlődött Budapesten erre számtalan lehetősége volt. 

Sok színház pl. a Vígszínház, a Magyar Színház, a Nemzeti Színház és a Király Színház hirdette előadásait. Pl. A Magyar Színházban mutatták be Lehár Ferenc A víg özvegy c. darabját (1906), és az operettek otthonában, a Király Színházban a Luxemburg grófját (1910).

A Cigányszerelem az a darab, amely miatt Fedák Sári ismét a magyar publikum elé áll 1910-ben. A Cigányszerelemnek olyan híre lett, hogy a premier előtti napokban a publikum megostromolta a színház jegypénztárát.

Az 1900-as évek elejétől kezdett széles körben kezdett elterjedni a mozgókép bemutatása. A mozgókép korai korszakát 3 szakaszra bonthatjuk: a mozi előzményei és megszületése (1), 1905 és 1912 között világméretű elterjedése (2), 1913 és 1919 között pedig a klasszikus hollywoodi film és a nemzeti filmgyártások kialakulása (3)

1912-re összesen 270 mozi működött az országban, csak a fővárosban már több tízezer ember nézett filmet naponta. Budapesten többek között pl. az Uránia Filmszínház előadásai közül lehetett válogatni. Az Uránia mulatónak épült 1885-ben. Az egykori mulatóban 1899-ben megnyitották az Uránia Tudományos Színházat. Az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel, így indult útjára az immár több mint százhúszéves Uránia filmszínház.

A századfordulón Budapesten elérhető kikapcsolódási lehetőségek között feltétlenül meg kell említeni a kávéházakat, a szellemi eszmecserék fórumait, ahol komoly kulturális élet folyt. Az 1910-es évek fontosabb fővárosi kávéházai: Abbázia kávéház (Andrássy út 49) Akadémia kávéház (Akadémia utca 5), Ámor kávéház (Nagymező utca 7), Andrássy kávéház (Aréna út 78), Anker kávéház (Király u. 15), Aréna kávéház (Damjanich u. 51)  New York kávéház (Erzsébet körút 9-11).

A kávéházakban gyakran olvasták a napi sajtót. Ilyenek a régibb napilapok közül a Pesti Napló, a Pesti Hirlap és a Budapesti Hirlap az újabbak közül Az Újság (1903), a Világ (1910), illetve Az Est (1910). 

Rejtő Sándor visszaemlékezve fiatalságára, a francia tanulmányútra, amikor Párizsban biztosan szívesen hallgatott francia sanzonokat pl. kortársától Aristide Bruant-tól (1851-1925) a Le Chat Noirt-t.

A következő ábrákon Aristide Bruant-ról Toulouse-Lautrec által készített híres plakát és a sanzon témáját adó, Párizsban a Montmartre-on található, Le Chat Noir fogadó reklámja, a tulajdonos nevével, valamint maga a fogadó látható.

Búcsú

„Rejtőnek el nem vitatható érdeme az, hogy már akkor egységes alapelvekre fektette a technológiát, az ipari munka tudományát, amikor külföldön hasonló, egységes összefoglaló elmélet felépítését még csak meg sem kísérelték. Rejtő fejlesztette Magyarországon tudományos színvonalra az anyagvizsgálatot is; olyan anyagvizsgáló berendezéseket alkotott meg (szakítógépek, hajtogatógép, mikroszkópok), amelyek a kor legmagasabb színvonalát képviselték” [Anyagvizsgálók Lapja 2022/4]

A Fonó-Szövő-Ipar című lap köszöntőjében megjelent sorai ma is aktuálisak és megszívlelendőek:

A tőke bizalmatlan a magyar szakemberekkel szemben, ezt az áldatlan állapotot akarjuk megváltoztatni hazafias küzdelemmel, fejleszteni a szaktudást és a gyakorlati munka megbecsülését.

Egyszerű, szorgalmas, lelkiismeretes, pontos, tekintélyt tisztelő és megkövetelő, csak a munkának élő ember volt. Rejtő Sándor nem csak előadásaival és tudományos munkájával, hanem emberi tulajdonságaival is nagy hatást gyakorolt munkatársaira és hallgatóira. Jellemvonásai közül különösen kiemelkedtek a józan puritánság, önzetlen emberség, egyenes, határozott állásfoglalás, az emberek jellem és munkateljesítmény szerinti értékelése, függetlenül születésüktől, rangjuktól, vagyoni helyzetüktől.

Szigorú volt beosztottjaival és hallgatóival, de elsősorban önmagával szemben. A szigorúság, igazságosság, méltányosság és szívbéli jóság ideális tanszékvezetővé tette őt, akihez hallgatói tanulmányaik befejezése után is bizalommal fordultak és fordulhattak tanácsért. Rejtő munkája nemcsak tanítványait, de kartársait is elmélyedt kutatásra ösztönözte. Munkáját folytatták doktori fokozatot nyert gépészmérnökök, és üzemi kutatók. Ők lettek a Rejtő iskola követői, illetve megalapítói, melynek irányvonala tömören a tudományos alapon álló kutatás, gyakorlati célkitűzések mentén. Ez az elv irányítja jelenleg is a tudományos- műszaki fejlődés ipari kutatóinak munkáját.

Eredményekben gazdag oktató és kutató munkássága mellett puritán, emberséges életszemlélete és hazafisága is a magyar műszaki társadalom általánosan elismert alakjává avatta. Fáradhatatlan munkásságát 1928. február 4-én bekövetkezett halála zárta le.

Az Érdi út falának támaszkodó, monumentális síremléke a Farkasréti temetőben található.

Rejtő Sándor közel 100 évvel korábbi munkássága, szellemisége a textilipar területén tovább él, amit tanítványai, majd a róla elnevezett oktatási intézmények, alapítvány is bizonyít:

• Rejtő Sándor Fonó és Szövőipari Technikum, Győr- később Rejtő Sándor Gimnázium,
• Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet – Győr – megszűnt; 2004
• Kollégium: Rejtő Sándor Kollégium – Győr – ma Révai Miklós Gimnázium része
• Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar – (Könnyűipari Műszaki Főiskola jogutódja) – Budapest
• Rejtő Sándor Pro Technológia Alapítvány a Könnyűiparért