Szabó Rudolf, Szabó Lóránt
A szádképző szerkezetek egyrészt a láncokat két vagy több részre választva a vetülék bevetéséhez szükséges nyílást, az ún. szádat képezik (a mellső szádba vetik be a vetüléket), másrészt a láncok programnak megfelelő emelésével és süllyesztésével a szövet kötésmintázást valósítják meg.
A szövetek kötésével nemcsak a vizuális mintázás, hanem a kelmék alakíthatósága is változtatható. Emiatt különösen a kis nyúlású, elsősorban a szövéssel előállított szénkábel szöveteknél gyakran használnak lazább, a mintaelemen belül is eltérő kötésszerkezetet, jacquard-gépet (pl. 3D, Shape Weaving). Újdonság volt a 2022. évi frankfurti Techtextil kiállításon, hogy a Shima Seiki sík-kötőgépen a BD (kétirányú fektetett kelmék) gyártása során a szénszál lánckábeleket Stäubli névbeszövő jacquard-géppel mozgatták, amivel jól alakítható 3D kompozit erősítő struktúrák állíthatók elő.
Szádképzés során a nyüstszálakon kialakított nyüstszembe fűzött láncokat a haladási síkra merőleges kiemelésével valósul meg a szád.
Nyüstös szövés esetén ma többségében lemeznyüstöt alkalmaznak, ami az automata befűzésre is alkalmas. A duplex nyüstszál kialakítással a nyüst szélességében az egymás melletti nyüstszemek váltakozó eltolásával a lánc váltási zónájában a fonalsűrűség csökken, ezáltal nagyobb láncsűrűség elérését teszi lehetővé.
